Beüssem vagy ne üssem, azon tűnődtem... - 2014.04.14.

 

 

Az eltűnt, megkerült, eltűnt NAV közlemény meséje folytatódik egy új fejezettel. A NAV honlapján megjelent egy újabb közlemény, amelyben megmagyarázzák a korábbi közleményt, ami jött-ment az oldalon.

 

 

"

Tájékoztató a számlával bizonylatolt ügylet adatainak pénztárgépben való rögzítéséről

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-törvény) 159.§-ának fő szabálya szerint az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátani. Az Áfa-törvény 166.§ (1) bekezdés alapján, ha az adóalany a 165.§ (1) bekezdés b.) pontja alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

 

(Számlakibocsátási  kötelezettség alól az adóalany a hivatkozott szabályok alapján akkor mentesül, ha a vevő, igénybevevő nem adóalany és nem is jogi személy, a vételárat készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig kifizeti, mely vételár nem éri el a 900 ezer forintot és a vevő nem kér számlát.)

 

Az Áfa-törvény előzőekben hivatkozott szabályaiból következően egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani.

 

Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására kötelezett,  e kötelezettségét a 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet) 1. mellékletében meghatározott feltételek teljesülése esetén pénztárgéppel kell teljesítenie.

 

Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell.

 

Az adóalanyok egy része azonban továbbra is alkalmazza azt a 2008. január 1-je előtt hatályos szabály alapján kialakított gyakorlatot, mely szerint a számlával (egyszerűsített adattartalmú számlával) bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő vagy pénzhelyettesítő eszközzel) teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben.

 

Az adóalanyok által alkalmazott ezen gyakorlat (amely az adóalany adminisztrációs kötelezettsége teljesítését  számos esetben megkönnyítheti) nem kifogásolható, egy esetleges ellenőrzés során az adóhatóság kizárólag emiatt szankciót nem alkalmaz, tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat adó-, ezáltal pedig költségvetési kockázatot nem hordoz magában.

 

A bizonylatadási kötelezettség elmulasztása (azaz az adóalany nem ad számlát, illetve ez alóli mentesülés esetén nem bocsát ki nyugtát) vagy a nem jogszabálynak megfelelő bizonylat kibocsátása az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172.§ (1) bekezdés e.) pontja, illetve (2) bekezdése alapján mulasztási bírság jogkövetkezménnyel jár.

 

"

forrás: nav.gov.hu

 

Tehát: beütni a számlát bűn, nem von maga után büntetést, úgyis mindenki ezt csinálja 2008 óta. A kissé zilált történet ott kezdődik, hogy egyáltalán elővették azt a kérdést, hogy miért is készül két adóügyi bizonylat egy gazdasági eseményről (készpénzfizetési számla és online pénztárgép nyugta). Ez még így egy jó kérdés is, de a következményeitől a könyvelők kaptak sírógörcsöt, hiszen így az eddig két példányos számlatömbbe (aminek ugye így nem is lesz létjogosultsága) készült számlákat is egyenként könyvelni kellene. Eddig elég volt az összesített, Napi Zárásba belekalkulált összeget felkönyvelnie.

 

Folytatódott ott, hogy a NAV nem kommunikálta ezt a véleményét kifejezett indoklással, és feltételezhetően sok telefont is kaptak: ugyan magyarázzák már meg egyrészt, hogy ez nekik hogy jött ki a rendeletekből, másrészt miért csinálta(ja) így mindenki? Főleg, hogy feltételezhető azért, hogy ezt a gyakorlatot pár operatív ellenőr is látta már!

 

És talán végetér azzal, hogy kijelenthetjük: ez így nem jó, de szabad :)

 

 

és itt van a korábbi, már eltűnt küzdemény:

 

"